3.fejezet- A láda rejtélye 

Sziasztok :) Igaz nem volt meg a 2 komment de lett 2 új feliratkozó szóval ennek örömére itt az új rész :) Ugyan úgy 2 komi után jön a kövi. :) Holnap még leszek szóval ha szeretnétek akkor még tudok hozni új részt de azután csak 10.én leszek legközelebb :) Szóval ha kíváncsiak vagytok az új részre komizzatok!! :) 



-Ne ne haragudj.-dadogtam mivel bevallom kicsit megijedtem.
-Harry gyere ide most rögtön.-Hallottam Louis szigorú hangját. Be kell vallanom most nagyon örültem ennek a hangnak.

Emilyhez visszatérve elmondtam neki hogy mi történt.
-Niall miatt ne aggódj. Én már mindent elrendeztem. Ami meg Harryt illeti biztos csak megijedtél és furán esett rá a szemeire a fény. Most pedig kövessük őket ha a turnébusz felé mennek!-nyugtatott meg.
-Rendben van!-mentem bele egyből. De elgondolkodtam azon vajon mit eszelt ki?? Hogy értette azt hogy mindent elrendezett? Egyszer csak egy hangos kiáltás zökkentett ki a gondolat menetemből.
-Nézd ott jönnek!-Látta meg Emily a fiúkat.
-Most mennek a buszhoz. Kövessük őket!- mondtam suttogva .hogy még véletlen se hallja meg senki.
A buszhoz érve ijesztő és egyben meglepő látvány fogadott. A busz szinte darabokban állt.
-Mi a frász történt itt?!! Hallottam Zayn hangos kiáltását-Hol a francban van az őr amikor szükség lenne rá?!!
-Maradjatok itt majd én megkeresem.-Szólalt meg nyugodt hangon Liam. Ekkor Emily a karomnál fogva megragadott majd odahúzott fiúkhoz.
-Sziasztok!- köszönt Emily.-Sarat bizonyára már ismeritek hiszen ő Niall húga.
-Ami azt illeti ismerjük.-Szólalt meg még mindig durcásan Harry.
-Harry csillapodj!-szólt rá Louis.-Van ennél nagyobb problémánk is! Például nem tudunk hol aludni ahogy elnézem egy jó darabig. Nem két nap mire összetákolják a buszunkat.-Mondta
-Gyertek el hozzánk!-csúszott ki a számon a légből kapott ötlet.
-Remek ötlet!-biztatott Emily.
-Szerintem sem rossz ötlet.-mondta Niall
-Benne vagyok.- mondta Zayn is.
-Kizárt dolog!-Kiáltott fel Louis.
-Én sem díjazom.-Mondta mogorván Harry
-Srácok gondoljátok végig nincs más választásunk! Vagy meghúzzuk magunkat Saraéknál vagy alszunk a híd alatt, vagy az összetört buszban.-Mondta Liam aki közben visszaért.
De hogy hallhatta ilyen távolból hogy mi miről beszélünk?
-Akkor sem tartom jó ötletnek!-zsörtölődött Louis.-Már csak Harry miatt sem.-mondta alig halhatóan ha nem lenne ilyen jó fülem meg sem hallottam volna.
-Olyan komoly sérülést azért nem okoztam neki!-Mondtam sértődötten.
-Apropó Liam mit mondott az őr mi történt?-Kérdezte Zayn
-Rajongók....-Mondta halkan.- Hetekbe is telhet mire összetákolják.
-Remek!-kiáltott fel dühösen Louis.
-Addig majd meghúzzátok magatokat nálam.-Mondtam ismét meggondolatlanul.
-Nem!-Kiabált Louis.
-Köszönjük a meghívást elfogadjuk!-Mondta nyugodt hangon Liam és szúrósan nézett Louisra.
-De Liam!
-Semmi de Louis!-mondta kicsit hangosabban de még mindig nyugodtan Liam
-Rendben, legye.-egyezett bele Louis nagy nehezen.-De mindenért te felelsz tette hozzá alig halhatóan.
-Na ha mindenki benne van vigyük át a cuccokat hozzánk.-mondtam hatalmas mosollyal az arcomon, hiszen örültem hogy végre kicsit együtt lakhatok a bátyámmal ismét.
-Akkor indulás.-szólalt meg Liam.
Taxit hívtunk majd minden cuccot felpakoltunk és már indultunk is a házunkhoz. Persze két taxival mivel egybe a cuccokkal együtt nem fértünk volna be. Az egyik taxiba ült Louis, Liam és Zayn.
A másikba pedig Emily, Niall, Harry és én. Emily ült elöl én meg a két fiú közé beszorulva Niall vállára borulva ültem a hátsó ülésen és vártam ,hogy hazaérjünk. Egyszer csak arra lettem figyelmes ,hogy
Harry már vagy 3 perce bámul engem. Ami furcsa volt tekintve ,hogy ahhoz hogy ezt megállapítsam nekem is bámulnom kellett őt. Amikor erre rádöbbentem igencsak furcsa fejet vághattam tekintve hogy Harry
elég hangosan felkuncogott. Mikor feleszméltem ,hogy mi is történt vörös fejjel fordultam Niall felé hogy észre ne vegyen valamit Harry. Igazából nem is tudom miért csináltam ezt hiszen még csak nem is
tetszik. Gondolatmenetemből Stifler a sofőrünk hangja szakított ki.
-Megérkeztünk Sara-szólt hátra kedvesen.
-Köszönjük Stifler.-mondtam én is mosolyogva.
Hátigen Stiflert már a személyi sofőrömnek is mondhatom. Mindig ő fuvaroz engem a kijelölt helyre már vagy fél éve. Az a fél év alatt nagyon jóba lettünk. Hiába van motorom
 Emily miatt kénytelen vagyok kocsival járni hiszen nem tudom összehajtogatni és betenni az ülés alá.
Kiszálltunk a kocsiból és bevittük a cuccokat a házba. Egyenlőre csak a nappaliba tettük le őket mert a fiúk azt mondták hogy most sürgősen el kell menniük és nem tudják mikor jönnek haza de majd ők
elpakolnak. Nem értettem hova kell nekik ilyen gyorsan menniük hiszen pár percen belül korom sötét lesz. Nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget hiszen Niall és ahogy hallottam Liam is mindig tudja mi
a mérték. Büszke is vagyok ezért a bátyámra.
-Na Sara mit csináljunk?- kérdezte Emily.
-Nézzünk valami filmet aztán kajáljunk mert farkas éhes vagyok.-mondtam nevetve.
-Rendben van ezek szerint a TV előtt vacsizunk. Megint..!- mondta nevetve Emily.
Miután vagy három filmet megnéztünk és Emily sikeresen elaludt a kanapén úgy döntöttem összepakolom a tányérokat és kipakolok a fiúk helyett. Tudom mondták hogy ne tegyem de segíteni akarok nekik
hiszem későre jár. ne keljen neki vak sötétbe botorkálniuk. Odamentem a bőröndökhöz amikor egy elég furcsa dolgot véltem felfedezni. Az egyik bőrönd amin Harry neve állt igazából nem is
bőrönd volt hanem egy faláda.

-Ezt vajon mikor hozhatták be?-gondolkodtam hangosan.Biztos akkor amikor épen Stiflerrel beszélgettem. De vajon mi lehet benne?? Elég jól le van zárva még jó hogy el tudom törni a lakatot.
A régi kertes házunkban a kaput lakattal zártuk és én gyakran felejtettem otthon a kulcsot ezért kénytele voltam mindig hajtűvel bejutni a házba. A régi rutinom még nem kopott el hiszen másfél perc
alatt kinyitottam a lakatot. Óvatosan nyitottam fel a láda fedelét ami elé hangosan nyikorgott. Féltem ,hogy Elimy felébred rá. Amikor felnyitottam a ládát  ijesztő és meglepő látvány fogadott.

Láncok...., szöges fejpántok.... és ha ez nem lenne elég, az összes csupa vér volt. Nagyon megrémültem. Mire kell Harrynek ilyen? Egyáltalán hogy merte felvinni a turnébuszra? És ha már felvitte, ide miért hozta el??
-Sara te mégis mi a jó fészkes fenét csinálsz?!!- üvöltött rám hátulról egy hang.

2. fejezet - Sárga szempár? Most komolyan? 

A következő fejezet 2 komi után jön!! Nyugodtan iratkozzatok fel! :) Jó olvasgatást. Remélem tetszik a blogom. :) 

-Szia anyu.-vettem fel a telefonomat.
-Szia Sara. Kérni szeretnék tőled valamit.-valahogy sejtettem-Szeretném ha összepakolnád az apád és az én cuccaimat. Azonnal üzleti útra kell menünk. Ma este indulunk é egy hónapig maradunk. Remélem
nem baj ,hogy itt hagyunk titeket egyedül. Ja igen Hívtak minket Emily szülei sajnos tovább kell maradniuk a tervezettnél így hát nem érnek haza a hétvégére.
-Rendben van anyu kb. hányra értek haza a cuccokért?-kérdeztem
-Estefele. De most le kell tennem szia kicsim.
-Szia anyu.-Tettem le a telefont de ő már akkor régen bontotta a vonalat. Mivel a telefon elég hangos és Emily közvetlenül mellettem ült nem mondtam neki semmit csak felmentem és
elkezdtem  telepakolni apuék bőröndjét.

-Szia kicsim megjöttünk!-Hallottam anyu hangját.
-Sziasztok!-mentem oda hozzájuk most is mint mindig két puszival köszöntem nekik.-a bőröndök a szobátokban vannak.
-Nagyon köszönjük kicsim!-Rohantak fel az emeletre majd egyből le.-Nekünk most indulnunk kell vigyázatok magatokra sziasztok!-köszöntek el tőlünk.
-Hát elmentek.-mondtam.
-Szerintem mi is menjünk aludni elég késő van.-Mondta Emily.
-Igazad van. Ahhoz képest amire ígérték hogy jönnek elég későn értek haza.
Ma éjjel nagyon rosszul aludtam végig Niall járt a fejemben.. Vajon mit fog szólni a találkozáshoz??

-Szép jó reggelt álomszuszék!-ugrált valaki az ágyamon. Nem kellett nagy tudás hogy kitaláljam Emily az.
Nem csak azért mert rajtam kívül csak ő van a házban, hanem azért is mert csak ő képes így ébreszteni valakit.
- Szia Emily!- köszöntem majd a fejemre húztam a párnát.
-Hajj kelj fel Sara!-mondta agy nagy sóhajjal
-Hány óra van?- kérdeztem durcásan.
-Reggel fél nyolc!-ugrált tovább.
-Akkor hagy aludni!!-kiáltottam rá!
-Nem lehet Sara!! Ma lesz a koncert! Készülni kell!
Ezekre a szavaira még a takarót is magamra húztam.
-Na várj csak.-mondta egy gonosz kis vigyorral a hangjában. Egy pillanat alatt megragadta a lábam és lerántott az ágyról.
-EMILY!!!-ordítottam rá és  gyorsan felpattantam.
-Ugye Sara mondtam én hogy fel fogsz kelni!-vigyorgott.
-Na jó te tényleg mindig eléred amit akarsz!- mondtam mosolyogva majd elindultam a fürdőszoba felé. Mindent elintézem és egy szál fehérneműben álltam meg a szekrényem lőtt és szedtem elő azt a ruhát
amit Emilyvel vettünk, majd kitettem az ágyra. A fürdőköpenyem magamra kapva indultam el lefelé reggelizni. Ahogy észrevettem Emily is így tett. Reggeli után felmentem a szobába és felvettem a ruhát
és a cipőt. A ruha egy pánt nélküli piros ruha volt aminek a felsőrésze fekete volt, a cipó pedig egy egyszerű fekete balerinacipő.

Mikor kész lettem Emiy rontott be a szobámba egy haj göndörítővel.
Kétség sem fér hozzá hogy úgy megtudja csinálni a hajam mint egy mesterfodrász ezért bátran bíztam rá magam.  Miközben a hajamat csinálta én a ruháját néztem. az ő ruhája is egy pánt nélküli ruha volt,
a felső része rózsaszín az alsó pedig minden színben pompázott. A cipője egy rózsaszín magassarkú volt.

Míg én a ruháját fürkésztem ő már be is fejezte a hajam göndörítését. Mint mindig most is profi munkát végzett.Miután ős is megcsodálta remekművét felálltam és bementem a fürdőszobába kisminkelni magam. Nem akartam valami nagy sminket feltenni inkább csak valami szolidat végül egy is alapozó szemceruza szempillaspirál és egy kicsi fekete szemhéjpúder került fel rám. Emily sminkje kicsit erősebb volt mint
az enyém de ő mindig is vadabb egyéniség volt mint én.
-Indulhatunk?-tette fel a kérdést.
-Készen vagyok.-válaszoltam.
-Akkor menjünk a koncert 1 óra múlva kezdődik.
Taxit hívtunk és már indultunk is. Vagyis indultunk volna mert bent hagytam a táskámat amiért gyorsan visszarohantam. Komolyan mondom én a fejemet is képes lennék elhagyni
ha ne lenne a nyakamhoz nőve. 10 perc múlva már a koncert helyszínén voltunk. Nagy nehezen bejutottunk és habár nem messze a színpadtól mégsem az első sorban foglatunk helyet. Hosszas várakozás
után végre megérkeztek a fiúk. Leírhatatlan érzés volt újra személyesen látni Niallt. Szerencsémre ő nem szúrt ki engem. A koncertet végig táncoltuk végigénekeltünk Emilyvel, nagyon jól éreztük magunkat,
 de ami utána jött az már kicsit érdekesebb volt.

A koncert után mikor a nagy tömeg elvonult odamentem a bátyámhoz.
-Szia Niall!-köszöntem neki majd az orra alá dugtam egy papírfecnit.
-Szia kinek a nevére írhatom?
-Sara Horan- Ekkor felkapta a fejét és rám nézett. a szememből könnyek szöktek mi majd zokogva öleltem meg. Már vagy egy perce öleltük így egymást amikor egy rosszalló torokköszörülés hallottunk.
-Niall! A rajongókkal foglalkozz!-Förmedt rá egy vékonyabb hang.
-Értem Louis.-Mondta a választ Niall.-Jó volt látni Sara. -köszönt el tőlem Niall, de én utána nyúltam és megfogtam a karját.
-Nem engedlek el ilyen könnyen!- förmedtem rá, de ő egy mozdulattal kitépte karját az erős szorításomból. Furcsa.. gondolkodtam régebben nem volt ilyen erős. Nem adom fel akkor is beszélni fogok vele.
miközben ezen gondolkoztam egy barna gödörhajú srácnak mentem neki és hát elég csúnyán ráléptem a lábára. Egyből rájöttem hogy ő Harry.
-Nem tudsz vigyázni?!!- förmedt rám és mintha a szeme szíve megváltozott volna.... azt hiszem... sárgává.

1. fejezet-Rejtélyes hívás

Itt van az első rész ahogy megígértem. 3 feliratkozó után hozom a kövit!! A fejlécért köszönet Ravasz Rebekának!!! :) Komizzatok is ha lehet :) 

Ma reggel ijesztően korán keltem más nyári reggeleken  minimum 10-ig alszom  most pedig már 7-kor fent voltam.Biztosan a telihold miatt. Igen teliholdkor rémisztően rosszul alszom.
Lebattyogtam az emeletről, még be sem értem a konyhába mikor egy hang rám ordított.
-Jó reggelt Sara!!!
-Szia Emily! -köszöntem vissza mosolyogva. Igen Emily a legjobb barátnőm már nagyon hosszú ideje.
Most egy hónapig nálunk van mivel a szülei üzleti úton vannak és nem szeretik egyedül hagyni Emilyt otthon a bátyjával Jhossal történtek után. Nos még pontosan senki sem tudja hogy mi történt,
csak annyit tudunk, hogy Emily szülei egy nagyon fontos tárgyaláson voltak amikor a 9 éves  Jhost otthon hagyták egyedül. Mire hazaértek a fiúnak nyoma veszett. A rendőrség sem találta meg azóta 14 év telt el,
de a szülőkben ez nagyon mély nyomot hagyott ezért jobb szeretik ha Emily nálunknál mikor ők távol vannak.
-Anyuék?-kérdeztem tőle miközben a szokásos reggeli csokis pelyhemet ettem.
-Már hajnalba bementek dolgozni.-sejthettem volna.. mindig ez van. Szinte soha nem látom őket.. ha látom is akkor is csak néhány órára. Nem csodálom, hogy Niall elment.
-Megint Niallen gondolkozol igaz??-kérdezte Emily mintha csak a fejembe látna.
-Igen.-Mondtam szomorkás hangon.-Már lassan egy éve elment és semmi életjelet nem ad magáról, csak a TV-ből és a Netről tudom hogy mi van vele vagy, hogy él e egyáltalán.
-Hiányzik neked ugye?-kérdezte kedvese
-Nem!-jelentettem ki haragosan, de mindketten tudtuk hogy ez nem volt igaz... mindennél jobban hiányzott nekem a bátyám. Ő volt az aki mindig is foglalkozott velem és itt volt mellettem anyuék helyett.
-Figyelj hallottam hogy a közelben lesz koncertjük elmehetnénk rá!
-Kivan zárva! nem akarok vele találkozni!
-Sara ezt te sem gondoltad komolyan!
-Igazad van tényleg nem... Mikor lesz a koncert??
-Két nap múlva Londonba, már szereztem rá jegyet is! Tudtam hogy bele fogsz menni!
-Jobban ismersz mint én magamat!-mosolyogtam.
-Na mire vársz! öltözz fel gyorsan! Megyünk vásárolni! Jól kell kinéznünk hiszen egy nagyon híres banda koncertjére megyünk!
Reggelim befejeztével felmentem és elkészültem. Mivel melegebb időnk volt a szokottnál ezért egy hosszúnadrágot és egy rövid ujjút vetem fel.

Felraktam egy alap sminket, ami számomra egy szemceruza és egy szempillaspirál jelentett.
-Mehetünk Sara?-Jött be a szobámba Emily.
-Igen készen vagyok. De hova megyünk?
-Nyílt egy új bolt a közelben állítólag nagyon jó.
-Rendben van akkor oda megyünk!-mosolyogtam és miután bezártam az ajtót elindultunk.

Már vagy egy órája próbálgatjuk a ruhákat de csak nem találom a megfelelőt. Persze Emily egyből megtalálta a hozzá illőt. Másfél órás keresgélés után végre megtaláltam  tökéletes ruhát. Megkönnyebbülten
vittem oda a pénztárhoz és fizettem ki.
-Sara kész vagy már?! Találtam egy remek cipős boltot aztán bemegyünk még kiegészítőkért!-kiáltott oda nekem
-Mindjárt ott vagyok!-kiáltottam vissza. Gondoltam hogy mivel már meg van a ruha a többit könnyebb lesz kiválasztani, hát be kell vallanom nagyot tévedtem.
Délután 4 re haza is értünk beiktatva a programunkba egy ebédet is. Nagyon örültem neki mivel hulla fáradt voltam. Ki hitte volna hogy egy egész napos vásárlás így kitudja fárasztani az embert?
-Na várod már a koncertet?-kérdezte meg Emily egy hatalmas mosoly keretében.
-Hát ami azt illeti...-nem tudom mit feleljek.. várom is egy bizonyos szempontból meg nem is.-Kicsit-hangzott a válaszom.
A délután további részét filmezéssel töltöttük. Megnéztünk egy nagyon jó vérfarkasos filmet. Nagyon tetszett annak ellenére ,hogy nem hiszem a misztikus dolgokban. Utána megnéztünk egy szerelmes sírós filmet is.
Az is jó volt de azt nem élveztem annyira. Nem szeretek sírni. Mikor ezekkel a filmekkel végeztünk már javában este volt így úgy döntöttünk hogy eltesszük magunkat holnapra.

Reggel izgatottan ébredtem pontosan nem is tudom ,hogy miért, hiszen elégé tartok a koncerttől és a bátyámtól, hogy mit fog szólni a találkozáshoz.
Na de nem töprengtem ezen sokáig, kikászálódtam az ágyból és lementem megnézni Emilyit. Ami meglepő volt épen lecsíptem Apuékat amit épen kimennek az ajtón így hát gondoltam utánuk kiáltok.
-Sziasztok!-kiáltottam egy nagyot.Abban a percben ismét kinyílt az ajtó és a szüleim berontottak rajta mindketten agy puszival köszöntek de amilyen gyorsan jöttek olyan gyorsan el is tüntek.
-Sziasztok...-mondtam halk szomorkás hangon.Talán jobb is hogy nem tudtam velük beszéli biztos csak faggatnának hogy mit csinálok az elkövetkezendő napokban. Semmi kedvem elmondani hogy találkozni
fogok Niallel.
-Jó reggelt Sara.-hallottam egy ismerős hangot.
-Jó reggelt Emily.- köszöntem vissza.
-Mit csinálunk ma?-kérdezte egy ásítás közepette.
-Én lemegyek a boltba. Nincs itthon semmi kaja.-mondtam miközben kinyitottam a hűtőt.
-Rendben van.-egyezett bele.Addig én megterítek a reggeliebédhez.
Na igen már olyan 11 körül járt az idő. még szerencse hogy a bolt az utca végén van és elég kis utcák vannak.
Reggeli közben egy váratlan hívás érkezett. Amin bevallom meglepődtem ritkán szokott hívni ilyenkor sőt inkább sosem.