Sziasztok :) Köszönöm szépen a komikat nagyon örülök nekik ezért meghoztam a 4. fejezetet remélem tetszeni fog! :) Most sajnos egy ideig nem leszek mivel nyaralni megyek de 10.-e után már hozom a kövit. :) Feltéve ,ha meg lesz a minimum 3 komi ehhez a bejegyzéshez :) Jó olvasást :)
Nem kelet sok ész hozzá hogy rájöjjek Harry az.
-Harry magyarázatot kérek most rögtön! Mik ezek a véres
láncok?!- kiáltottam vissza rá mérgesen.
- Még te kérsz magyarázatot, amikor te turkálsz a cuccaim
között??? Meg különben is ahhoz neked semmi közöd! Világos??- ordított
- Nagyon is van hozzá közöm, hiszen az én házamban laksz!!- kiáltottam
vissza.
- Csak azért jöttem ide, mert nem volt más választásom!- mondta
bántóan.
- Akkor akár mehetsz is!- kiáltottam rá.
- Oh azt hiszed, ha tehetném, nem mennék én!???
- És mi tart vissza?!- kiáltottam rá ismét.
- Hogy mi tart vissza?!! Tényleg tudni akarod?!- Mondta
gonosz vigyorral az arcán. Komolyan mondom, kezdtem félni tőle. De félelmemet
nem kimutatva válaszoltam neki.
- Igen!
- Hát jó. Legyen, ahogy akarod. - Mondta kissé suttogva és
elfordult tőlem.
-Harry áj!!- kiáltott rá Liam és odarohant hozzá Louissal és
Zaynnel együtt.
-Niall vidd el innen Sarat. MOST!! - kiáltott Liam. Erre a szóra Niall megfogta a csuklóm és
elindult felfelé a lépcsőn.
- Várj Niall! Emily lent van!- mondtam rémülten.
- Nem nincs lent! Hangzott a válasza. Rajtad kívül senki
sincs lent!
- De hát lent aludt el. Megnézem a szobáját.- mondtam
Niallnek s Emily szobája felé vettem az irányt.
- Tényleg itt alszik. Biztos akkor jött fel amikor...- hagytam
abba a mondatot. Azt mégsem mondhatom, hogy amikor Harry cuccai közt kutattam.
- Amikor Harry ládáját törted fel?- Kérdezte Niall mintha a fejembe,
látna.
- Igen. - hajtottam le a fejem.
- Miért csináltad ezt?- kérdezte kedvesen.
- Inkább nekem kéne kérdéseket feltennem! Miért van itt az a
láda? És miért kellett elvinned a közeléből? És mit kéne tudnom?!- kérdeztem
felháborodva
-A láda azért van itt, mert Harrynek szüksége van rá. A többi
meg nem a te ügyed!
- Hát jó! Egyszer úgy is kiderítem!- mondtam sértődötten
- Hidd el jobb, ha nem tudod!- mondta halk alig hallható
hangon majd lement.
Nem haboztam sokáig én is utána eredtem, hogy hátha mondanak
valami információt, amivel többre jutok. Tudom hallgatózni nem szép dolog de,
az sem szép hogy titkolóznak előttem.
-Harry! Te normális vagy?? Mégis ölhetted volna!!- Hallottam
Niall hangját.
- Még nem tudsz annyira uralkodni magadon, hogy ilyen
helyzetben visszaváltozz!- mondta Zayn.
-Liam ez mind a te hibád!- lökte a falhoz Louis.
-Louis nyugodj le! Harrynek meg kell tanulnia uralkodni
magán. Különben...
- Különben??!!- kiáltott Louis.
- Mind tudjuk mi lesz...- Mondta halkan Liam.
- Srácok sajnálom. Még új nekem ez az egész. - mondta
megbánó hangon Harry. - Holnap bocsánatot kérek Saratól.
- Szó sem ehet róla!- rivallt rá Louis - Még a végén valami
kárt teszel benne - folytatta a kiabálást.
Kárt?? Bennem? Elgondolkodtam... Tényleg képes lenne bántani
engem Harry?? Ennyire erőszakos lenne?
- Nem találkozhatsz többet vele!- Jelentette ki Louis ismét ingerülten.
Nem tudom miért de, ettől a mondattól olyan érzés támadt fel
bennem mintha megszakadna a szívem. Nem találtam választ rá, hogy mégis miért egyszerűen
úgy éreztem, hogy a mellkasomba lévő dobogó
Szervemből kitépnének
egy darabot. Talán mégis érzek valamit
Harry iránt?- Tettem fel a kérdést magamnak. Miket beszélek. Nem is ismerem.
Hogy érezhetnék bármit is iránta??!
-Louis ne tedd ezt!! Kérlek!- könyörgött Harry
- Sajnálom Harry.. nincs más választásom.- válaszolt Louis.
Ami meglepett most először hallottam a hangján, hogy tényleg sajnálja a
dolgot. Ezek szerint tényleg nagy a baj.
Te jó ég!
Milyen büntetést adhatott Harrynek?
- De Louis.. Omega ként esélye sincs. - mondta Liam. Omega? Mégis
mi az-az Omega? Mert feltételezem nem az abc-s betűről, van szó.
-Liam ebbe neked van a legkevesebb beleszólásod!! Ez az
egész a te hibád!!- Ordított rá Louis és egy mozdulattal a falhoz vágta Liamet.
- Hagynom kellett volna, hogy az utcán aludjunk? Itt
legalább ártalmatlanná tudjuk tenni az utcán, mit kezdesz egy beindult 73 kilós
vérfarkassal??- kiáltott Liam. Most először hallottam őt ordítani.
Eddig mindig halál nyugodtként ismertem még a legdurvább
helyzetekben is. Louisnak tényleg sikerült rendesen felhúznia. De álljunk csak
meg! VÉRFARKAS????? Lesokkoltam. Ez csak valami hülye vicc lehet. Vérfarkasok
nem léteznek. Vagy mégis csak? Ezek szerint igen. Kijjebb dugtam a fejem, hogy
jobban lássam őket, de nem volt jó ötlet mivel 5 sárga szempárral találtam
magam szembe. Ezután minden elsötétült.
Mikor felébredtem az
ágyamba voltam és már javában sütött nap. Olyan 11 körül járhatott az idő. Csak
álmodtam volna az egészet? Remélem, hogy igen Nem tudom mi az-az Omega, de
Harry nagyon megrémült mikor meghallotta. Kissé kába voltam
még ezért óvatosan felkeltem a puha ágyamból felvettem a fürdőköpenyem és
elindultam lefelé a lépcsőn. Mikor leértem a nappaliba Emily
Louis, Liam és Zayn a kanapén ültek. Be kell látnom Emily és
Liam eléggé, összemelegedtek. Ennek örülök. Liam nagyon jó srác. Habár nem tudom,
hogy a tegnap este álom volt vagy valóság Liam még ott is megállta a helyét. Niall természetesen a konyhába volt mit mindig. Komolyan mondom farkas étvágya, van a
bátyámnak. Áj! Farkas. Vérfarkas. Hol van Harry??!! Rémültem meg nem is kicsit.
Mi van, ha mégsem álmodtam ezt az egészet és tényleg
megtörtén és Harry.... Folytattam volna tovább a gondolatom, de ekkor nyílt a
bejárati ajtó. Harry állt ott 5 sál virággal a kezében
- Bocs hogy késtem de kiszúrtak a rajongók. - mondta
nevetve.
-Harry! - kiáltottam el magam és nem is tudom mi képzelve a
nyakába ugrottam. Mindez akkora lendülettel sikerült, hogy ha nem lenne ilyen erős,
kiestünk volna az ajtón. Az első sokk után, amit szerintem
Harry kapott a virágokat a földre ejtve erős karjait átfonta
derekamon és így álltunk pontosan nem tudom menyi ideig csak arra lettem figyelmes,
hogy Zayn megunja és a mellettünk lévő virágokat
Felszedi a földről.
Ekkor feleszméltem, hogy mit is teszek és abban a pillanatban, elengedtem Harry
nyakát, majd kihámoztam magam a karjai közül és amilyen gyorsan, csak tudtam
felrohantam a szobámba.
