16. fejezet – Fél igazság
Sziasztok!:) Meghoztam az új részt :) Bocsi, hogy csak most de rengeteg dolgom volt. A következő részt megpróbálom hamarabb hozni! :) Jó olvasást! :) :*
~Kedves Sara!
Ne lepődj meg ezen az ajándékon, hiszen ma van a szülinapod
és gondoltam, megleplek. Remélem, tetszik.
Üdv.: Egy barátod ~
A levél elolvasása után fura érzés fogott el. Nem tudtam
hova tenni, nem tudtam, hogy ki lehet az? Hosszú percekig gondolkoztam rajta
mikor villámként, süvített végig az agyamban.~
- A motoros! - mondtam ki hallak, majd azon kezdtem
gondolkodni, hogy honnan tudja, mikor van a szülinapom és, hogy hol lakom.
Pláne, hogy új házunk is van. Furcsa volt
de nem foglalkoztam vele túlzottan.
Ekkor Zayn leveléért nyúltam majd kibontottam. A papírlapot
széthajtva elkezdtem olvasni a levelet.
~ Kedves Sara.
Nagyon sajnálom a történteket de, nem tudok ellenük mit
tenni. Tudom nagy hibát, követtem el de, nem tudtam uralkodni magamon és az
érzéseimen. Nagyon megtetszettél nekem már lassan tán azt is, mondhatom, hogy
szerelmes vagyok beléd. Igen én a nagy Zayn Malik, aki csak úgy váltogassa a lányokat,
mint más az alsógatyát szerelmes lett egy gyönyörű lányba. Még pedig beléd.
Tisztában vagyok vele, hogy ti Harryvel együtt vagytok de, nem tudok uralkodni
az érzéseimen. Kérlek, ne haragudj rám. Úgy éreztem ezt el, kell mondanom. Én
tényleg nagyon sajnálom ezt az egészet, ami történt és tudom, hogy most
taplónak tartasz, amiért ezt levélben írom le és nem a szemedbe, mondom de,
félek, nem lennék elég bátor eléd állni ezzel. Az elmúlt napokban sokat
gondolkodtam és ara a döntésre jutottam, hogy megpróbálhatnánk barátok lenni és
én is, megpróbálok uralkodni magamon, ha neked ez így megfelelne. Tudod, még ha
barátként is de nagyon szeretnék a közeledbe lenni. Kérlek, ezt engedd meg
nekem.
Szeretettel Zayn~
A levél elolvasása után vegyes érzelmek keringtek bennem.
Nagyon szeretem Zaynt persze csak, mint egy barátot és örülnék neki, ha barátok
maradhatnánk. Ám ugyanakkor nem tudom, hogy Harry hogyan reagálna rá és féltem,
nehogy hülyeséget csináljon. Nem tudtam, mit csináljak. Ekkor zajt hallottam a
lufik mögül majd egy halk káromkodást és végül apa esett ki a lufi rengetegből
és leült mellém.
- Ezek a fránya lufik. Tele van velük a szoba. Bár kedves
volt Harrytől, hogy ezt megcsinálta neked. - mosolygott apa majd rám nézett. Én
a kezembe szorongattam a levelet majd halkan megszólaltam.
- Igen nagyon kedves volt tőle. - erőltettem egy mosolyt az
arcomra majd én is apára, néztem.
- Kislányom mond el mi bánt, mert látom, hogy valami nincs
rendjén. - Ölelt át majd nyomott egy puszit fejemre.
- Apa... Ha az olyan egyszerű lenne. Sajnálom de, nem
mondhatom el. - néztem rá szomorúan majd én is átöleltem.
- Kicsim tudod, hogy nekem bármit elmondhatsz. - mondta apa.
- Rendben van. - egyeztem bele. - De csak félig mondhatom
el. Ezt kérlek, értsd meg. - Motyogtam neki nagy, nehezen majd hátradőltem az
ágyon.
- Jól van kislányom, ha csak a felét akarod elmondani, akkor
csak a felét mondod. - nézett rám megértően majd ő is hátra dőlt az ágyon.
- Hát minden úgy kezdődött, hogy elmentem a bátyám egyik koncertjére
Emily tanácsára és ott összefutottam Harryvel, szó szerint tekintve, hogy
kicsit megtapostam, amiért eléggé megharagudott. Utána mikor el akartak indulni
a turnébusszal nem tudtak tekintve, hogy a rajongók szó szerint szétverték a buszt,
aztán felajánlottuk, hogy költözzenek, hozzák majd egyik nap Harry elhívott a parkba,
és ott bevallotta, hogy tetszem neki és miután haza mentünk, elkezdtünk, felelsz
vagy merszezni és mikor Zaynre esett a választás azt kelet csinálnia, hogy
arcon kelet puszilnia a teremben lévő legszebb lányt.
Az elejét megpróbálta elhülyéskedni de a végén mondtak neki,
hogy vegye komolyan. Akkor elindult felém és megcsókolt. Harry ekkor nagyon kiakadt
és nekiesert Zaynnek. Utána megérkeztetek ti.
Röviden ennyi. Ja és Zayn ezt a levelet tette az
ajándékomba. Csak én tudok róla meg most már te. - nyomtam apukám kezébe a
levelet mire ő, elkezdte olvasni. A levél befejezése után döbbent arcot vágott
majd letette az ágyra és rám nézett. Hosszú ideig néztük egymást mire végre
megszólalt.
- Kislányom mit érzel Zayn iránt? - kérdezte komoly
tekintettel.
- Barátként nagyon szeretem de ennyi. Nem érzek többet
iránta. - mondtam én is komoly tekintettel.
- És Harry iránt mit érzel? - tett fel ismét egy kérdést.
- Hát igazából nem is tudom. Többet, mint barátságot de nem
merem száz százalékra állítani, hogy szerelmes vagyok belé. Hisz' nem rég
ismertem meg, és hát mit ne mondjak, nem indult túl fényesen a kapcsolatunk. –
Válaszoltam apunak.
- Hát kislányom tedd, amit jónak látsz. De ne feledd! Ha
bármelyik választásra kényszerít, a másikat válaszd. Mert ha ezt kéri tőled ő,
nem szeret igazán, mert ha igazán szeretne, nem kérné, hogy válassz! - hangzottak
apa szájából a szavak és tudtam, hogy tökéletesen igaza van. Ezután még rengeteget
beszélgettünk és meséltem neki a titokzatos motorosról is, akivel egyszer
motoroztam és megadta a számát azzal a mondattal, hogy éjjel nappal hívhatom.
Apu persze figyelmeztetett, hogy óvatosan az ismerkedéssel
és, hogy nagyon vigyázzak magamra, pláne ha motorra ülök, hisz nem akarja, hogy
az történjen, ami egykor. Néhány óra után Bejött hozzánk anya és Emily és
közölték, hogy mindenki haza ment.
- Drágám mi megyünk apáddal, majd gyertek ti is utánunk, és
holnap segítünk át cuccolni meg beköltözni, ha szeretnétek nyomott puszit anya
az arcomra majd elindult kifelé apa is felállt majd megpuszilt és ő is elindult
az ajtóhoz érve, hallottuk, ahogyan visszakiáltanak egy "sziasztok"-ot
majd becsukják maguk után az ajtót. Mi se sokáig maradtunk, mert mér elég késő
volt így elindultunk haza. Mikor bementünk az ajtón a szülei már aludtak, gondolom,
kifárasztotta őket a repülés.
Emilyvel úgy döntöttünk megnézünk
egy filmet. Sokat gondolkodtunk, hogy melyik legyen az, de végül a The First
Time c. film mellett döntöttünk. Dylan O'Brien most, is mint eddig minden filmjében
zseniálisan alakított. Teljesen odáig vagyok érte, ő a kedvenc színészem. De
persze Brigitt is nagyon jól alakított. Őt is nagyon szeretem. Miután végeztünk
a filmmel már javában este volt, így úgy döntöttünk elmegyünk fürdeni. Fürdés
tán még egy kicsit beszélgettünk a nappaliba majd felmentünk a szobánkba már
éppen a lefekvéshez, készülődtem mikor Liam rontott be a szobámba és zihálva
próbált kinyögni néhány mondatot, de csak hebegett habogott össze vissza
- Sa Sara. Na nagyon, na nagy - próbálta kinyögni a mondani
valóját sikertelenül.
- Liam az ég szerelmére nyugodj meg és lélegezz mélyeket!
Komolyan mondom, megrémisztesz! - mondtam neki idegesen majd elindultam felé.
Ekkor a lábai megremegtek és majd nem összecsukott.
- Basszus Liam ülj le azonnal! Összeesel mégis, hogy
vakarlak föl? - mondtam neki rémültem, majd eltámogattam a szobámban lévő
fotelig. Mikor közelebb mentem hozzá akkor vettem észre, hogy csupa vér az
oldala.
- Szent ég Neked tiszta vér az oldalad! - Néztem rá
rémülten. Mégis mi történt? - kérdeztem aggódva. Nagyon megijedtem nem tudtam,
mi történhetett fogalmam sem volt róla. Miután végre kapott némi levegőt Liam belekezdett
a mondani valójába.
- Sara nagyon nagy baj van. - mondta még mindig kissé
zihálva.
- Hát azt látom tiszta vér az oldalad! - mondtam idegesen,
de egybe rémülten is.
- Nem, nem ez a nagy baj, az oldalam begyógyul ne is, figyelj
rá! - mondta, egy pillanatra megnyugodtam de aztán eszembe jutott, hogy ha nem
ez a nagy baj, akkor mégis mi?
- Liam áruld el mi a baj! - utasítottam, ami eszembe sem
volt de a rémület beszélt belőlem. Ekkor Liam az ablakomra mutatott. Mikor oda néztem,
láttam, hogy teli hold van. Egyre jobban kezdtem megijedni.
- Harry eltűnt és sehol sem találjuk. Átváltozott,
megpróbáltuk megállítani és nem tudtok. Az első gondolatunk volt, hogy ide jött
de ezek szerint nem. - Nézett rémülten Liam.
- De ha még is felbukkan, akkor már nem lehet senkinek baja
ugye? - néztem Liamre reménykedő tekintetet de, ő csak lesütötte a szemét.
- Harry eben az állapotában beszámíthatatlan. Képes lenne
akár a saját anyját is megölni. - mondta halkan Liam majd ismét rám nézett.
- Meg fog ölni valakit? - néztem rá rémültek és éreztem,
ahogy a könnyek egyre csak gyűltek a szememben.
