Itt van az első rész ahogy megígértem. 3 feliratkozó után hozom a kövit!! A fejlécért köszönet Ravasz Rebekának!!! :) Komizzatok is ha lehet :)
Ma reggel ijesztően korán keltem más nyári reggeleken minimum 10-ig alszom most pedig már 7-kor fent voltam.Biztosan a telihold miatt. Igen teliholdkor rémisztően rosszul alszom.
Lebattyogtam az emeletről, még be sem értem a konyhába mikor egy hang rám ordított.
-Jó reggelt Sara!!!
-Szia Emily! -köszöntem vissza mosolyogva. Igen Emily a legjobb barátnőm már nagyon hosszú ideje.
Most egy hónapig nálunk van mivel a szülei üzleti úton vannak és nem szeretik egyedül hagyni Emilyt otthon a bátyjával Jhossal történtek után. Nos még pontosan senki sem tudja hogy mi történt,
csak annyit tudunk, hogy Emily szülei egy nagyon fontos tárgyaláson voltak amikor a 9 éves Jhost otthon hagyták egyedül. Mire hazaértek a fiúnak nyoma veszett. A rendőrség sem találta meg azóta 14 év telt el,
de a szülőkben ez nagyon mély nyomot hagyott ezért jobb szeretik ha Emily nálunknál mikor ők távol vannak.
-Anyuék?-kérdeztem tőle miközben a szokásos reggeli csokis pelyhemet ettem.
-Már hajnalba bementek dolgozni.-sejthettem volna.. mindig ez van. Szinte soha nem látom őket.. ha látom is akkor is csak néhány órára. Nem csodálom, hogy Niall elment.
-Megint Niallen gondolkozol igaz??-kérdezte Emily mintha csak a fejembe látna.
-Igen.-Mondtam szomorkás hangon.-Már lassan egy éve elment és semmi életjelet nem ad magáról, csak a TV-ből és a Netről tudom hogy mi van vele vagy, hogy él e egyáltalán.
-Hiányzik neked ugye?-kérdezte kedvese
-Nem!-jelentettem ki haragosan, de mindketten tudtuk hogy ez nem volt igaz... mindennél jobban hiányzott nekem a bátyám. Ő volt az aki mindig is foglalkozott velem és itt volt mellettem anyuék helyett.
-Figyelj hallottam hogy a közelben lesz koncertjük elmehetnénk rá!
-Kivan zárva! nem akarok vele találkozni!
-Sara ezt te sem gondoltad komolyan!
-Igazad van tényleg nem... Mikor lesz a koncert??
-Két nap múlva Londonba, már szereztem rá jegyet is! Tudtam hogy bele fogsz menni!
-Jobban ismersz mint én magamat!-mosolyogtam.
-Na mire vársz! öltözz fel gyorsan! Megyünk vásárolni! Jól kell kinéznünk hiszen egy nagyon híres banda koncertjére megyünk!
Reggelim befejeztével felmentem és elkészültem. Mivel melegebb időnk volt a szokottnál ezért egy hosszúnadrágot és egy rövid ujjút vetem fel.
-Mehetünk Sara?-Jött be a szobámba Emily.
-Igen készen vagyok. De hova megyünk?
-Nyílt egy új bolt a közelben állítólag nagyon jó.
-Rendben van akkor oda megyünk!-mosolyogtam és miután bezártam az ajtót elindultunk.
Már vagy egy órája próbálgatjuk a ruhákat de csak nem találom a megfelelőt. Persze Emily egyből megtalálta a hozzá illőt. Másfél órás keresgélés után végre megtaláltam tökéletes ruhát. Megkönnyebbülten
vittem oda a pénztárhoz és fizettem ki.
-Sara kész vagy már?! Találtam egy remek cipős boltot aztán bemegyünk még kiegészítőkért!-kiáltott oda nekem
-Mindjárt ott vagyok!-kiáltottam vissza. Gondoltam hogy mivel már meg van a ruha a többit könnyebb lesz kiválasztani, hát be kell vallanom nagyot tévedtem.
Délután 4 re haza is értünk beiktatva a programunkba egy ebédet is. Nagyon örültem neki mivel hulla fáradt voltam. Ki hitte volna hogy egy egész napos vásárlás így kitudja fárasztani az embert?
-Na várod már a koncertet?-kérdezte meg Emily egy hatalmas mosoly keretében.
-Hát ami azt illeti...-nem tudom mit feleljek.. várom is egy bizonyos szempontból meg nem is.-Kicsit-hangzott a válaszom.
A délután további részét filmezéssel töltöttük. Megnéztünk egy nagyon jó vérfarkasos filmet. Nagyon tetszett annak ellenére ,hogy nem hiszem a misztikus dolgokban. Utána megnéztünk egy szerelmes sírós filmet is.
Az is jó volt de azt nem élveztem annyira. Nem szeretek sírni. Mikor ezekkel a filmekkel végeztünk már javában este volt így úgy döntöttünk hogy eltesszük magunkat holnapra.
Reggel izgatottan ébredtem pontosan nem is tudom ,hogy miért, hiszen elégé tartok a koncerttől és a bátyámtól, hogy mit fog szólni a találkozáshoz.
Na de nem töprengtem ezen sokáig, kikászálódtam az ágyból és lementem megnézni Emilyit. Ami meglepő volt épen lecsíptem Apuékat amit épen kimennek az ajtón így hát gondoltam utánuk kiáltok.
-Sziasztok!-kiáltottam egy nagyot.Abban a percben ismét kinyílt az ajtó és a szüleim berontottak rajta mindketten agy puszival köszöntek de amilyen gyorsan jöttek olyan gyorsan el is tüntek.
-Sziasztok...-mondtam halk szomorkás hangon.Talán jobb is hogy nem tudtam velük beszéli biztos csak faggatnának hogy mit csinálok az elkövetkezendő napokban. Semmi kedvem elmondani hogy találkozni
fogok Niallel.
-Jó reggelt Sara.-hallottam egy ismerős hangot.
-Jó reggelt Emily.- köszöntem vissza.
-Mit csinálunk ma?-kérdezte egy ásítás közepette.
-Én lemegyek a boltba. Nincs itthon semmi kaja.-mondtam miközben kinyitottam a hűtőt.
-Rendben van.-egyezett bele.Addig én megterítek a reggeliebédhez.
Na igen már olyan 11 körül járt az idő. még szerencse hogy a bolt az utca végén van és elég kis utcák vannak.
Reggeli közben egy váratlan hívás érkezett. Amin bevallom meglepődtem ritkán szokott hívni ilyenkor sőt inkább sosem.
