2013. június 25., kedd

2. fejezet - Sárga szempár? Most komolyan? 

A következő fejezet 2 komi után jön!! Nyugodtan iratkozzatok fel! :) Jó olvasgatást. Remélem tetszik a blogom. :) 

-Szia anyu.-vettem fel a telefonomat.
-Szia Sara. Kérni szeretnék tőled valamit.-valahogy sejtettem-Szeretném ha összepakolnád az apád és az én cuccaimat. Azonnal üzleti útra kell menünk. Ma este indulunk é egy hónapig maradunk. Remélem
nem baj ,hogy itt hagyunk titeket egyedül. Ja igen Hívtak minket Emily szülei sajnos tovább kell maradniuk a tervezettnél így hát nem érnek haza a hétvégére.
-Rendben van anyu kb. hányra értek haza a cuccokért?-kérdeztem
-Estefele. De most le kell tennem szia kicsim.
-Szia anyu.-Tettem le a telefont de ő már akkor régen bontotta a vonalat. Mivel a telefon elég hangos és Emily közvetlenül mellettem ült nem mondtam neki semmit csak felmentem és
elkezdtem  telepakolni apuék bőröndjét.

-Szia kicsim megjöttünk!-Hallottam anyu hangját.
-Sziasztok!-mentem oda hozzájuk most is mint mindig két puszival köszöntem nekik.-a bőröndök a szobátokban vannak.
-Nagyon köszönjük kicsim!-Rohantak fel az emeletre majd egyből le.-Nekünk most indulnunk kell vigyázatok magatokra sziasztok!-köszöntek el tőlünk.
-Hát elmentek.-mondtam.
-Szerintem mi is menjünk aludni elég késő van.-Mondta Emily.
-Igazad van. Ahhoz képest amire ígérték hogy jönnek elég későn értek haza.
Ma éjjel nagyon rosszul aludtam végig Niall járt a fejemben.. Vajon mit fog szólni a találkozáshoz??

-Szép jó reggelt álomszuszék!-ugrált valaki az ágyamon. Nem kellett nagy tudás hogy kitaláljam Emily az.
Nem csak azért mert rajtam kívül csak ő van a házban, hanem azért is mert csak ő képes így ébreszteni valakit.
- Szia Emily!- köszöntem majd a fejemre húztam a párnát.
-Hajj kelj fel Sara!-mondta agy nagy sóhajjal
-Hány óra van?- kérdeztem durcásan.
-Reggel fél nyolc!-ugrált tovább.
-Akkor hagy aludni!!-kiáltottam rá!
-Nem lehet Sara!! Ma lesz a koncert! Készülni kell!
Ezekre a szavaira még a takarót is magamra húztam.
-Na várj csak.-mondta egy gonosz kis vigyorral a hangjában. Egy pillanat alatt megragadta a lábam és lerántott az ágyról.
-EMILY!!!-ordítottam rá és  gyorsan felpattantam.
-Ugye Sara mondtam én hogy fel fogsz kelni!-vigyorgott.
-Na jó te tényleg mindig eléred amit akarsz!- mondtam mosolyogva majd elindultam a fürdőszoba felé. Mindent elintézem és egy szál fehérneműben álltam meg a szekrényem lőtt és szedtem elő azt a ruhát
amit Emilyvel vettünk, majd kitettem az ágyra. A fürdőköpenyem magamra kapva indultam el lefelé reggelizni. Ahogy észrevettem Emily is így tett. Reggeli után felmentem a szobába és felvettem a ruhát
és a cipőt. A ruha egy pánt nélküli piros ruha volt aminek a felsőrésze fekete volt, a cipó pedig egy egyszerű fekete balerinacipő.

Mikor kész lettem Emiy rontott be a szobámba egy haj göndörítővel.
Kétség sem fér hozzá hogy úgy megtudja csinálni a hajam mint egy mesterfodrász ezért bátran bíztam rá magam.  Miközben a hajamat csinálta én a ruháját néztem. az ő ruhája is egy pánt nélküli ruha volt,
a felső része rózsaszín az alsó pedig minden színben pompázott. A cipője egy rózsaszín magassarkú volt.

Míg én a ruháját fürkésztem ő már be is fejezte a hajam göndörítését. Mint mindig most is profi munkát végzett.Miután ős is megcsodálta remekművét felálltam és bementem a fürdőszobába kisminkelni magam. Nem akartam valami nagy sminket feltenni inkább csak valami szolidat végül egy is alapozó szemceruza szempillaspirál és egy kicsi fekete szemhéjpúder került fel rám. Emily sminkje kicsit erősebb volt mint
az enyém de ő mindig is vadabb egyéniség volt mint én.
-Indulhatunk?-tette fel a kérdést.
-Készen vagyok.-válaszoltam.
-Akkor menjünk a koncert 1 óra múlva kezdődik.
Taxit hívtunk és már indultunk is. Vagyis indultunk volna mert bent hagytam a táskámat amiért gyorsan visszarohantam. Komolyan mondom én a fejemet is képes lennék elhagyni
ha ne lenne a nyakamhoz nőve. 10 perc múlva már a koncert helyszínén voltunk. Nagy nehezen bejutottunk és habár nem messze a színpadtól mégsem az első sorban foglatunk helyet. Hosszas várakozás
után végre megérkeztek a fiúk. Leírhatatlan érzés volt újra személyesen látni Niallt. Szerencsémre ő nem szúrt ki engem. A koncertet végig táncoltuk végigénekeltünk Emilyvel, nagyon jól éreztük magunkat,
 de ami utána jött az már kicsit érdekesebb volt.

A koncert után mikor a nagy tömeg elvonult odamentem a bátyámhoz.
-Szia Niall!-köszöntem neki majd az orra alá dugtam egy papírfecnit.
-Szia kinek a nevére írhatom?
-Sara Horan- Ekkor felkapta a fejét és rám nézett. a szememből könnyek szöktek mi majd zokogva öleltem meg. Már vagy egy perce öleltük így egymást amikor egy rosszalló torokköszörülés hallottunk.
-Niall! A rajongókkal foglalkozz!-Förmedt rá egy vékonyabb hang.
-Értem Louis.-Mondta a választ Niall.-Jó volt látni Sara. -köszönt el tőlem Niall, de én utána nyúltam és megfogtam a karját.
-Nem engedlek el ilyen könnyen!- förmedtem rá, de ő egy mozdulattal kitépte karját az erős szorításomból. Furcsa.. gondolkodtam régebben nem volt ilyen erős. Nem adom fel akkor is beszélni fogok vele.
miközben ezen gondolkoztam egy barna gödörhajú srácnak mentem neki és hát elég csúnyán ráléptem a lábára. Egyből rájöttem hogy ő Harry.
-Nem tudsz vigyázni?!!- förmedt rám és mintha a szeme szíve megváltozott volna.... azt hiszem... sárgává.